A tanulmány három kérdéskörre koncentrálva elemzi Vázsonyi Vilmos tevékenységét az 1890-es évek izraelita felekezeti közéletében: először az izraelita vallás bevetté tételéért indított recepciós mozgalom szervezésében játszott szerepét, majd az egyházpolitikai törvényhozás alatt végzett publicisztikai tevékenységét, végül a kongresszusi irányzat szervezeténekátalakítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit vizsgálja. Vázsonyi fiatal joghallgatóként az 1880-as évek végétől részt vett a zsidó vallás recepciójáért folytatott küzdelemben. Az Egyenlőség című neológ zsidó hetilapban megjelent cikkei, írásai lépésről lépésre nyomon követték az 1892-ben induló egyházpolitikai törvényhozás folyamatát, elemezték a recepció és az egyéb törvényjavaslatok – a kötelező polgári házasság, az állami anyakönyvezés, a szabad vallásgyakorlás – kapcsolatát, és kritikával illették a zsidó vallási emancipáció akadályozóit. 

The study analyses the activities of Vilmos Vázsonyi in the Israelite denominational public life of the 1890s, focusing on three major issues: first, it concentrates on his role in the organisation of the political movement aiming at a status for the Jewish religion equal to that of the Christian denominations; then analyses his publicistic activities during the legislative process to separate church and state; and finally it deals with his efforts made for the creation of an autonomous   organisation of the progressive-Neolog Jewish communities. As a young law student in the late 1880s, Vázsonyi became involved in the struggle for confessional equality of the Israelite denomination. His articles in the Neolog Jewish weekly newspaper, Equality followed the process of ecclesiastical legislation started from 1892, analysing the relationship between the Jewish confessional equality and other bills such as compulsory civil marriage, state registration, free exercise of religion, and criticising those who hindered realisation religious equality of Jews.