Németh Csaba: Egy zsidó hölgy a 20. század társadalmi közéletében – Györgyey Illésné életútja
Targum, 5, 2024. . 67–89.
DOI: 10.56664/targum.2024.5.5
Györgyey Illésné, született Deutsch Ida a polgári kor Magyarországán élt zsidó hölgy volt, aki a 19. század végén a Tafler-Györgyei módos zsidó vállalkozó és földbirtokos család egyik tagjához, Györgyei Illéshez ment feleségül. Házasságából hat gyermeke született. A család kétlaki életet élt: nyaranta a tápiógyörgyei kastélyában lakott, a téli hónapokat rendszerint Budapesten töltötte. Györgyey Illésné a családanyai teendők mellett a társadalmi közéletben is szerepet vállalt. Ez egyrészt a nagypolgári státuszt reprezentáló estélyeken és bálokon való megjelenésben, másrészt a fővárosi egyesületekben vállalt tagságban mutatkozott meg. Utóbbi elkötelezettségei a kultúra és a tudományok iránti vonzalmát is tükrözték. Tettei közül jótékonysági cselekedetei is elismerést érdemelnek. Férjével együtt rendszeresen támogatták Tápiógyörgye község önkormányzatát, a helyi iskolát, a római katolikus plébániát és a zsidó hitközséget. Györgyey Illésné élete során a legnagyobb megpróbáltatások között is kitartott az izraelita vallás mellett, tette mindezt a pesti izraelita nőegylet tagjaként, majd annak társelnökeként. Ebben a szellemiségben nevelte fel gyermekeit és szerette volna unokáinak felnövekedését látni.
A tanulmány egy olyan zsidó hölgy életútjának bemutatására vállalkozik, aki egyszerre próbált az izraelita valláshoz hű maradni és a szélesebb társadalmi közeg elvárásainak megfelelni. Ez a kettősség azért érdekes, mert a 19. század végén a zsidó nagypolgárságra a magyarosodással, az anyagi gyarapodással és társadalmi felemelkedéssel párhuzamosan egyre kevésbé volt jellemző a vallási hagyományokhoz való szoros kötődés.
A Jewish Woman in the Public Life of the 20th Century – The Life Path of Mrs. Györgyey Illés
Mrs Illés Györgyey, née Ida Deutsch, was a Jewish lady living in bourgeois Hungary who married Illés Györgyey, a member of the Tafler-Györgyei family, a Jewish entrepreneur and landowner, at the end of the 19th century. The marriage resulted in six children. The family lived a two-family life: in summer they lived in their castle in Tapiógyörgye, and they usually spent the winter months in Budapest. In addition to her duties as a mother, Mrs. Illés Györgyey also played an active role in public life. On the one hand, this was reflected in her attendance at soirees and balls representing her status as a bourgeoisie, and on the other hand in her membership of associations in the capital. The latter commitment also reflected his interest in culture and science. His charitable deeds also deserve recognition. Together with her husband, she regularly supported the municipality of Tápiógyörgye, the local school, the Roman Catholic parish and the Jewish community. Throughout her life, Mrs. Illés Györgyey remained committed to the Israelite religion even in the most trying times, as a member and later as co-president of the Israelite Women’s Association of Pest. In this spirit she raised her children and wanted to see her grandchildren grow up.
This study is a biography of a Jewish woman who tried to remain faithful to the Israelite religion and at the same time to meet the expectations of the wider society. This dichotomy is interesting because at the end of the 19th century, as the Jewish bourgeoisie became more Hungarianised and prosperous and socially upwardly mobile, it became less and less closely tied to religious traditions.