Írásom egy jelenleg is folyó átfogó kutatás részeredményeinek közlése, melyben Preusz József, Pécs első zsidó táncmesterének életét, munkásságát, a polgári kultúrában betöltött szerepét vizsgáltam. A táncmesterség társadalmi kontextusában a kulturális és társadalmi kereteket felölelő táncéletre, az ebben betöltött szerepére, a polgári életbe történt integrálódásának stratégiáira, a változásokhoz való alkalmazkodására, és a praxisából kiolvasható törekvéseikre kerestem választ. Szűk forrásaim betelepülési kérelmére, a személyéhez köthető, a korabeli sajtóban, évkönyvekben, helytörténeti munkákban fellelhető eseményekre, és anyakönyvi adatokra korlátozódott.
Az európai zsidóság számára a vegyes nemű táncok az emancipáció, az akkulturáció és a modernitás szimbólumaként nem csak az integrálódás szándékát jelezték, de kapcsolódási pontot is jelentettek a nem zsidó polgársághoz. Mindezek mellett Preusz József táncmesterként történő érvényesülését a nemzeti mozgalmakhoz és a modern polgári értékrendekhez való kapcsolódása is segítette. Rokonságának, speciális ismereteinek és kiegészítő gazdasági tevékenységeinek révén széles kapcsolatrendszert tudott kiépíteni.
Táncmesteri tevékenysége így nemcsak az általános polgári műveltégben betöltött szerepe miatt volt fontos. A tánc a társasági életben való érvényesülést segítette és a nemzeti identitás kifejezésének egyik eszköze volt.
Életének, munkásságának, a zenei és táncműveltségben játszott szerepének megismerése a helytörténeti, tánctörténeti és a táncantropológiai kutatások szempontjából is fontos törekvés.
The First Jewish Dance Master of Pécs
My study is a partial report of the results of an ongoing comprehensive research on the life and work of József Preusz, the first Jewish dance master of Pécs, and his role in civic culture. In the social context of the dance art, I was looking for an answer to the dance life in the cultural and social framework, his role in it, the strategies of his integration into the bourgeois life, his adaptation to the changes, and his aspirations that can be read from his practice. My limited sources were limited to his application for settlement, events related to his person, events found in the contemporary press, yearbooks, local history works and birth records.
For European Jewry, mixed-gender dances, as a symbol of emancipation, acculturation and modernity, not only signalled a desire to integrate, but also a point of connection with the non-Jewish bourgeoisie. In addition, József Preusz’s assertiveness as a dance master was also helped by his connection to national movements and modern civic values. His kinship, special knowledge and complementary economic activities enabled him to build up a wide network of contacts.
His role as a dance master was therefore important not only for his role in the general civic arts. Dance helped him to assert himself in social life and was a means of expressing national identity.
The study of his life, his work and the role he played in music and dance is an important endeavour for local history, dance history and dance anthropology.
Angyal Pál: A Pécsi Dalárda harmadik évkönyve az 1864-65-ik évre. Pécs: Pécsi Dalárda, 1865.
Angyal Pál: A Pécsi Dalárda negyedik évkönyve az 1865-66-ik évre. Pécs: Pécsi Dalárda, 1866.
Angyal Pál: A Pécsi Dalárda negyedik évkönyve az 1865-66-ik évre. Pécs: Pécsi Dalárda, 1866.
Appadurai, Arjun: A lokalitás teremtése. Regio, 2001/3. 3–31
Bánffay Simon: A Pécsi Dalárda első évkönyve az 1862-63-ik évre. Pécs: Pécsi Dalárda, 1863.
Bánffay Simon: A Pécsi Dalárda második évkönyve az 1863-64-ik évre. Pécs: Pécsi Dalárda, 1864.
Bausinger, Hermann: Népi kultúra a technika korszakában. Budapest: Osiris – Századvég, 1995. 68.; Bitskey István: Felekezetiség és identitástudat Magyarország kora újkori irodalmában. In: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. A 2013. május 6-án megválasztott akadémikusok székfoglalói. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2013.
Bayer Árpád – Pelikán Imre: Baross Gábor-telep története kezdetektől a Budapesthez csatolásig. Budapest: Budapest XXII. kerület Önkormányzata, 2014.
Bolvári-Takács Gábor: Táncosok és iskolák. Fejezetek a hazai táncművészképzés 19−20. századi intézménytörténetéből.Budapest: Gondolat Kiadó, 2014. 79.
Cserkúti Adolf: Az első pécsi zsidók. Pécs: Magánkiadás, 1914.
Dóka Krisztina: Közelkép a 19. század végének népi tánckultúrájából. Tánctudományi Közlemények, 2016/2. 65.
Gál Éva: Bálozás Pécsett a múzeumi források tükrében. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, LIII., 2015. 196−198.
Glässer Norbert – Zima András: Az „izraelita paritástól” a felekezetközi kapcsolatokig a 19. század végi Óbecsén. A lokalitás szerepe egy modernizálódó járási elitben. Korall, 87, 2022. 95–118.
Gollance, Sonia: It Could Lead to Dancing. Mixed-Sex Dancing and Jewish Modernity. Stanford: Stanford University Press, 2021. DOI: https://doi.org/10.1515/9781503627802
Hábel János: Az első zsinagóga ülőhelyei. Pécsi zsidóság. 2013. https://pecsizsidosag.wordpress.com/2013/12/25/az-elso-zsinagoga-ulohelyei (letöltés ideje: 2018. július 25.)
Hábel János: Moses W. Pécsi zsidóság. 2016. https://pecsizsidosag.wordpress.com/2016/02/07/moses-w/ (letöltés ideje: 2022. november 11)
Israel Lőw: Coscription Buch 1850. Pécsi Izraelita Hitközség Iratai. (Kézirat)
Kaposi Edit: A magyar társastánc-szakirodalom forráskritikai vizsgálata. Tánctudományi Tanulmányok 1986-1987. 1987.
Kaposi Edit: A versenytánc kialakulása és fejlődése. Tánctudományi Tanulmányok 1967−1968, 1968. 62.
Kaposi Edit: Adalékok az európai és a magyar táncmesterség történetéhez. Tánctudományi Tanulmányok, 1969–1970. 1970. 163–165.
Katz, Jakob: A magyar zsidóság kivételessége. In: Varga László (szerk): Zsidóság a dualizmuskori Magyarországon. Siker és válság. Budapest: 2005. 38.
Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar életrajzi lexikon II. (L−Z). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969.
Kiss József: A Mecsek Egyesület jelentése az 1901-ik évről. Pécs: Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság, 1902. 87.
Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Egy pécsi újságíró visszaemlékezései. Pécs: Pécsi Napló, 1934. 171−172.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs: Janus Pannonius Múzeum, 1978. 225.
Magyar Királyi Helytartótanács: Conscriptio Judaeorum 1848. The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, Family History Library, International B1 Floor Film: 719823. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSMW-39BX-B?i=237&cat=352982 (letöltés ideje: 2022. november 11.)
Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára, Megyei és Törvényhatósági Iratok, Pécs Város Tanácsának iratai (1681-1868), Tanácsi iratok (1681−1847), MNL BaML IV.1003.b.848/1841.
Márfi Attila: Pécs Szabad Királyi Város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1849-1886). Budapest: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1993. 175−178.
Márfi Attila: Pécs társasági és kulturális élete, szórakozási lehetőségei a dualizmus korában (1867−1914). In: Pilkhoffer Mónika – Kaposi Zoltán (szerk.): A dualizmus kori Pécs történetéből. Városgazdálkodás – társasági élet – szegénypolitika. Pécs: Kronosz Kiadó – Pécs Története Alapítvány, 2017. 176−178.
Mitzki Ervin: A Pécsi Izraelita Hitközség története. Rövid áttekintés. Pécs: Pécsi Izraelita Hitközség Hagyomány Szociális Alapítvány, 2009. 5.
MNL 1861: MNL BaML IV.1106.b.2358.4242/1861. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára, Megyei és Törvényhatósági Iratok, Pécs Város Tanácsának iratai (1848−1871), Tanácsi iratok (1848-1870)
Pécsi napló, 1928. február 26. 5.
Preusz József halotti anyakönyve Házasultak, halottak 1860–1895. Family History Library, International B1 Floor Film: 642738, Items 1-3, Film: 7951749 Kép: 208. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8S-LSXZ-Q?i=207&cat=243662- (letöltés ideje: 2022. október 13.)
Radnóti Ilona: 1848 és a pécsi zsidók. Pécsi Szemle, 1999 ősz, 22−23.
Radnóti Ilona: A Pécsi zsidók története I. A betelepülés. Pécsi Szemle, 1999. nyár, 11−19.
Radnóti Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 39. 1994. 135−142.
Regélő Pesti Divatlap, 1845. január 26. 133.
Rossen, Rebecca: Dancing Jewish. Jewish Identity in American Modern and Postmodern Dance. New York: Oxford University Press, 2014. 8. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199791767.001.0001
Schweitzer Gábor: „A fiatalság muzsikál szívünkben”. Jogászélet a Pécsi Püspöki Joglyceum falain belül és kívül a 19-20. sz. fordulóján. Pécsi Szemle, 2005/4. 490–499.
Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség Története. Budapest: Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1966. 20−23.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
Tolvay Ferenc: A Zsolnay-kód. Feltárul a legendás Zsolnay család titka. Pécs: Alexandra Kiadó, 2017. 70−72.
Ujvári Péter (szerk.): Magyar zsidó lexikon. Budapest: A Magyar Zsidó Lexikon Kiadása, 1929.
Vályi Rózsi: A táncművészet története. Zeneműkiadó, Budapest, 1969. 104–107; Orysiek Sheila: Those dancing Jews. Jewish Sightseeing. https://www.jewishsightseeing.com/writers_directory/sheila_orysiek/2007-01-02-jews_dance.htm (letöltés ideje: 2022. november 11.)
Várady Ferencz: Baranya múltja és jelene II. Pécs: Telegdi Ármin Könyvnyomda, 1897. 389−389.
Vörös Károly: Polgárosodás és zsidóság Pécsett. In: Nagy Imre Gábor (szerk.): Források Pécs város polgárosodásáról (1867−1921). Pécs: Baranya Megyei Levéltár, 2010.