Vörös Kata: A szabadság bátorsága – Zsidó közösségek Európában 1945−1948 között
Targum, 2, 2022. 226−232.
DOI: 10.56664/targum.2022.2.12
A frankfurti zsidó múzeum Unser Mut – Juden in Europa 1945−1948 [Bátorságunk – Zsidók Európában 1945−1948] című kiállítása a holokauszt után újjáéledő zsidó közösségek kezdeti történetét mutatta be. A kiállításról katalógus készült, amelyben a helytörténet mellett tematikus problémafelvetéseket olvashatunk. A könyvvel foglalkozó írás e kettősséget járja körül. A szerkesztők összeurópai perspektívát kínálnak az olvasó számára, amelyben feltárják, hogy a zsidó közösségeknek mekkora bátorság kellett az újrakezdéshez 1945 és 1948 között, valamint milyen kezdeti nehézségekkel néztek szembe.
The Courage of Freedom – Jewish Communities in Europe 1945-1948
The exhibition Unser Mut – Juden in Europa 1945-1948 [Our Courage – Jews in Europe 1945-1948] at the Jewish Museum in Frankfurt displayed the early history of Jewish communities following their revival after the Holocaust. Local history and thematic issues were covered by the exhibition catalogue. This duality is discussed by the catalogue studies. The editors provide the reader a pan-European perspective, revealing the courage it took for Jewish communities to start over between 1945 and 1948, and what initial difficulties characterised their daily lives.
Aleksiun, Natalia: Zeugenaussagen osteuropäischer Holocaustüberlebender in der unmittelbaren Nachkriegszeit (DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-003). In: Bohus, Kata – Grossmann, Atina – Hanak, Werner – Wenzel, Mirjam (Hrsg.): Unser Mut. Juden in Europa 1945−1948. Berlin – Boston: De Gruyter Oldenbourg, 2020. 30−47. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175
Allport, Gordon W.: Az előítélet. Budapest: Osiris, 1999.
Arendt, Hannah: Múlt és jövő között. Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén. Budapest: Osiris Kiadó – Readers International, 1995.
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Budapest: Atlantisz, 1999.
Balázs Gábor – Sturovics Andrea: Sors és szabad akarat kérdései a talmudi irodalomban. Café Bábel, 2005/5−6. 47−55.
Bánfalvi Attila: A trauma mint kulturális narratíva. Debreceni Disputa, 2009/5, 10−15.
Bauerfeind, Moritz: Bari. Die Transit-Stadt. im. 310−321. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-024
Bauerfeind, Moritz: Frankfurt Und Zeilsheim. Amerika In Deutschland. im. 248−263. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-020
Bohus, Kata: Amsterdam. Die Stadt der Konflikte. im. 280−291. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-022
Bohus, Kata: Białystok. Die tote Stadt. im. 48−59. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-004
Bohus, Kata: Budapest. Die Stadt der Überlebenden. im. 140−151. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-011
Carr, David: A történelem realitása. In: Thomka Beáta (szerk.): A kultúra narratívái. Narratívák 3. Budapest: Kijárat, 1999. 69–84.
Friedla, Katharina: Migration und Repatriierung aus der Sowjetunion. Verschiebung der Grenzen und Bevölkerungsgruppen. im. 90−107. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-008
Gábor György: Dróton rángatott marionettek, avagy a szabadság fantomjai. In: Uő: A történelem tekintete. Emlékezet és tanúság. Budapest: Typotex, 2021. 213−221.
Gross, Jan T.: Félelem. Antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után. Budapest: Gondolat, 2012.
Hanak, Werner: Das Katset-Teater im DP-Lager Bergen-Belsen. im. 218−223. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-017
Hanak, Werner: Pessach 1946. Dieses Jahr in Jerusalem. im. 152−161. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-012
Hobson Faure, Laura: Die Aktivitäten des American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) zum Schutz des Europäischen Zweigs der Jüdischen Diaspora nagy dem Holocaust. im. 122−139. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-010
Karády Viktor: Túlélők és újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest: Múlt és Jövő, 2002.
Kertész Imre: Sorstalanság. Budapest: Magvető, 2016.
Kijek, Kamil: Reichenbach/Rychbach/Dzierzoniów. Für kurze Zeit ein Zentrum jüdischen Lebens in Polen 1945−1950. im. 108−121. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-009
Kisantal Tamás: Az emlékezet és a felejtés helyei. A vészkorszak ábrázolásmódjai a magyar irodalomban a háború utáni években. Pécs: Kronosz Kiadó, 2020.
Patt, Avinoam: Unser Mut. Die Bedeutung des Zionismus für die Überlebenden des Holocaust. im. 292−309. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-023
Person, Katarzyna: Jüdische Ehrengerichte in der amerikanischen Besatzungszone Deutschlands und die Alliierte Justiz. im. 264−279. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-021
Riedel, Erik: Berlin (Ost). Die Stadt der jüdischen Genossen. im. 180−193.
Riedel, Erik: Künstlergrafiken. Als Mahnmale und Dokumente des Völkermords. im. 60−67; Lewinszky, Tamar: Vom Wiederaufbau Jüdischer Kultur. In der amerikanischen Besatzungszone Deutschlands. im. 200−219. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-005
Tokarska-Bakir, Joanna: Antijüdische Gewalt im Mittel- und Osteuropa der Unmittelbaren Nachkriegszeit. im. 68−85. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110653175-006
Virág Teréz: Emlékezés egy szederfára. Budapest: Animula Kiadó, 1996.