Az emlékezés és emlékezet újabban kulcsszerepet tölt be a történeti gondolkodásban. Jóval kevesebb figyelmet kelt viszont a felejtés történelemformáló szerepe. Holott ez utóbbi nélkül sem működik a társadalom és a hatalom. A felejtésnek a modern kori magyar történelemben játszott „jótékony” szerepe ad magyarázatot a hatalom sajátos működésére, annak esetenkénti sikeres problémamegoldó képességére. Tanulmányunkban nyomon kísérjük 1848/49-től a felejtés e téren játszott szerepét, ami nélkül nem köttetett volna meg az 1867-es kiegyezés, nem tett volna szert a Horthy kori uralmi elit hathatós legitimációs érvkészletre, nem úgy alakult volna a történelem folyamata 1945 után és lehetetlen lett volna igazolni 1956 után a Kádár rendszert. S ezzel elérkeztünk az Orbán kormányok NER-ként azonosított politikai identitásához, amely határozottan a folytonos és gátlástalan felejtés gyakorlatán nyugszik.
Oblivion is the Secret of Power
Remembrance and memory are gaining a key role today in historical thinking. Considerably less attention is paid to the history forming role of oblivion, although society and power do not function without it. The „beneficial” role of oblivion played in modern age Hungarian history gives an explanation to the specific operation of power, its success in solving the problems on occasions. The study investigates this role of oblivion from the 1848-49 revolution and freedom fight, leading to the Austro-Hungarian Compromise in 1867, the effective legitimation arguments of the Horthy-era elite in power, history would have taken a different turn after 1945, and it would have been impossible to legitimate the Kádár regime after 1956. Arriving at the political identity of the Orbán-governments identified as the “system of national cooperation” (NER), based definitely on the practice of permanent and unscrupulous oblivion.
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918−1921. Budapest: Jaffa, 2020.
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz, 1999.
Borhi László: Magyarország a hidegháborúban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945–1956. Budapest: Corvina, 2005.
Ebenshade, Richard S.: Holokausztemlékezet másképpen. A magyar antifasiszta irodalom. Múltunk, 2019/2. 55–76.
Ernest Renan: Mi a nemzet? In: Bretter Zoltán − Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában. A nacionalizmus. Pécs: Tanulmány Kiadó, 1995. 171–187.
Feitl Írisz – Németh Csaba (szerk.): Az első lövés. Kossuth tér, október 25. Budapest: Országház Kiadó, 2021.
Gyáni Gábor: A felejtés mint politikai mítosz. Korall, 67, 2017. 22–34.
Gyáni Gábor: A holokauszt magyar emlékezete. In: Uő: A történelem mint emlék(mű). Budapest: Kalligram, 2016. 186–199.
Gyáni Gábor: Az ’56 mítosz, az emlékezet tere. In: Uő: Relatív történelem. Budapest: Typotex, 2007. 155–166.
Gyáni Gábor: Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág, 2000. 95–127.
Gyáni, Gábor: A Nation Divided by History and Memory. Hungary in the Twentieth Century and Beyond. London: Routledge, 2020. DOI: 10.4324/9781003024934
György Péter: Néma hagyomány. Kollektív felejtés és a kései múltértelmezés 1956–1989-ben. (A régmúlttól az örökségig). Budapest: Magvető, 2000.
Hajdu Tibor: 1918−1919. Két forradalom utóélete. Medvetánc,1984/4−1985/1. 27–43.
Hajdu Tibor: Katonák, hivatásos tisztek szerepe a magyar és az orosz forradalmakban (1917−1921). Történelmi Szemle, 2009/4. 519−539.
Hanák Péter: 1898 a nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. Medvetánc, 1984/2−3. 55−72.
Horthy Miklós fővezér válasza Bódy Tivadar polgármesternek a nemzeti hadsereg bevonulása alkalmával a Gellért szálló előtt mondott üdvözlő beszédére. In: Szekeres József (szerk.): Források Budapest múltjából 1919−1945. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 1972. 21.
Jablonczay Tímea: Hivatalos amnézia és az emlékezés kényszere. A holokauszt női elbeszélései az 1960-as években. Múltunk, 2019/2. 77–110.
Károlyi Mihály: Hit illúziók nélkül. Budapest: Magvető, 1977.
Kisantal Tamás: Az emlékezet és a felejtés helyei. A vészkorszak ábrázolásmódjai a magyar irodalomban a háború utáni években. Pécs: Kronosz, 2020.
Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt. Budapest: Jaffa, 2018.
Rainer M. János: Ötvenhat után. Budapest: 1956-os Intézet, 2003.
Regina Fritz: Nach Krieg und Judenmord. Ungarns Geschichtspolitik seit 1944. Göttingen: Wallstein Verlag, 2012.
Révész Tamás: Nem akarok katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918−1919-ben. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019.
Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938–1948). Budapest – Pécs, ÁBTL – Kronosz, 2014.
Ripp Zoltán:1956 emlékezete és az MSZMP. In: Rainer M. János – Standeisky Éva (szerk.): Évkönyv 2002 X. Magyarország a jelenkorban. Budapest: 1956-os Intézet, 2002. 233–250.
Romsics Ignác: Erdély elvesztése 1918–1947. Budapest: Helikon, 2018.
Stark Tamás: „…akkor aszt mondták kicsi robot”. A magyar polgári lakosság elhurcolása a Szovjetunióba korabeli dokumentumok tükrében. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017.
Szécsényi András: Holokauszt-reprezentáció a Kádár-korban. A hatvanas évek közéleti és tudományos diskurzusának emlékezetpolitikai vetületei. In: Randolph Braham (szerk.): Tanulmányok a Holokausztról VIII. Budapest: Múlt és Jövő, 2017. 291–329.
Taylor, Charles: Modern Social Imaginaries. Durham: Duke University Press, 2003. DOI: 10.2307/j.ctv11hpgvt
Tulipán Éva: Ostrom 1956-ban. A Köztársaság tér emlékezete. Budapest: Jaffa, 2014.
Tulipán Éva: Szigorúan ellenőrzött emlékezet. A Köztársaság téri ostrom 1956-ban. Budapest: Argumentum, 2012.
Vermes Gábor: Tisza István. Budapest: Századvég, 1994.